Bejelentés



Lena Belicosa honlapja
Semmi sem történik véletlenül!

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








2010. februárjában írtam életem első versét, s azóta írogatok kisebb-nagyobb sikerrel. Talán eljutok majd oda, hogy elégedett leszek egyszer egy versemmel...

A technika (web-es oldal) ördöge nem engedi, hogy a versek úgy jelenjenek meg ezen az oldalon, ahogyan én szeretném, főleg a képversek nem, sajnos... :(

NEKEM8
Ha egy érzés
vasbéklyóba szorít,
a forduló             sorskerék
karmát jelez             s életre tanít.
Ismétlődik a                 fenn és lenn?
Az igazság né-            ha felszabadít.
Fogadd el a-         kármi történt
és engedd      el  láncaid,
hisz rögös utad delén
vannak még vágyaid.
Te csak mond, nekem nyolc!
Bármi történt is, ezzel elfogadod.
Az idő végtelen            spirálja e hurok,
lásd égi szemmel                   az anyagi világot!
Engedd el félelmed                    s rád ragyog a fény,
nem győzhet soha                        elfojtott indulatod!
Türelmes, hű társad                       lesz majd a remény,
örömfátyol lepi be                     szívedet, s tudatod.
Bús, árva magány                   szegődött melléd?
Türelmes idővel                 megváltoztatod.
Élj vele, ha               jő lehetőség,
lehet, hogy az lesz majd
az utolsó vonatod!
(2010-09-30)

HULLÁMZÁS

HA

hULlámzik

az ÉRzelem

úGY

ÉRzed

marDOs a

fÉLelem

HA

hulláMZik

az ÉRtelem

úGY

ÉRzed

egÓD érte

séreLEm

HA

ÁLmaid

vágyAKoznak

RD

kÖNnyeit

a nak

HA

a VAlóság

sebZI szíved

TE

éld bében

élETed

HA

csábít SZépnek

ÖRdöge

NE

higgy SZemednek

semMIt se

HA

a jeLEket

fIGyeled

ÖN

magADat

megISmered

éLJ

a nak

boldoggban

ÉN

rádisMErek

ily foRMádban

(2010-09-24)


A jó és a rossz harca


az emberek játszmáik mögé bújnak

szemük elé lila ellenzőt vonnak

fülükbe irigység, félelem dobol

szívükbe, lelkükbe sértődés hatol


a fényt követi sötétség és árnyék

sok jó és rossz tapasztalat vár még

ha köpenyt húz magára a tisztesség

ne vedd magadra, ha bántásnak éreznéd


álmok seprűzik a gondterhelt elmét

majd világosság ragyogja be egét

engedd el félelmed és lelked dalol


béke szigetén élj, hol öröm honol

vékony a harag és békesség határa

lásd meg a jót, s vár szeretet világa

(2010-09-12)


Az idő-gondolat


Hallgatag utakon ballag az idő,

nincs határa a múltban és jövőben.

Megéljük perceit térben és jelenben,

lépést tart vele, ki erős és hívő.


Hangtalan húrokon játszik az idő.

Az Univerzum skálája végtelen.

Hallgasd! – csillagok kórusa énekel.

Dalukból felsejlik egy boldog jövő.


Gondolatunk képzelet szárnyán repül,

logikánk helyére szeretet kerül.

Időnek síkján erős a szív szava.


Forog a Föld, mozgása egyre gyorsul,

az idő is pörög, siettet orvul.

Járjuk utunkat, s megérkezünk haza!

(2010-08-29)

 

 

Szerető érintés

(Niki lányomnak)


Csermelyek

csobogása, tengerek

halk morajlása, szelek

zümmögő zúgása, fenyvesek

óvó suttogása viszi neked

hálás, köszönő üzenetemet

Bárány felhőkön táncoló

égi szivárvány híd alatt

szerető, ölelő, ringató,

lelki karomba zár-

talak.

Csillagok

fénye

vezet

utadon

Tested

lelked

átjárja

a nyu-

galom.

Csodás lényed, szerető segítséged

hálára ösztönzi érző szülői énemet.

Távolból nézlek, - elengedtelek -

tudom, mégis érzed, hogy

láthatatlanul

is fogom

kezed.

Győz a

szívnek

szava,

szerető

érintés

száll

vele

haza.

(2010-08-05)

 

 

Rómeó ölelése


Hold csillant ébenfekete bőrén

hófehér kezek simogatják pőrén

sápadt lány simul izmos testéhez

szerelem kardja közelít szívéhez.


Sötét ujjak túrnak szőke hajba

Vénusznak fényétől akadt el szava

pezsgő vére szenvedélybe hajtja

már a tenger morajlását sem hallja.


Langyos hullám nyaldossa lábukat

fövenyen járják szerelmi táncukat.

Sóhajuk hidat ver csillagos égre


megérik tán, hogy szerelmük túlélje.

Kísértés, akadály mindkét oldalon

fekete-fehér, fény-árnyék oltalom.

(2010-08-12)

 

Búcsúzom

(Temetem a múltam)

Az igazság szűkülő dézsájában,

szőlőszemeit taposom a múltnak.

Lábam elmerül nedves világában,

vegyes élmények fel is, le is húznak.

Szeretet aranylyukú rostájában,

valódi barátság méltón fennakad.

Szitáján áteső csillaghullásban,

képmutató emberhad alulmarad.

Sok csodás emlékem ábrándként kísért,

kevés ember van, ki valóban megért.

Szívemet mérgezi hamis szó tüske,

Lelkemet emészti elmúlás tüze.

Temetem múltam az idő ösvényén.

Bocsánatom győz sérelmek örvényén.

(2010-08-03)

 

 

Az elengedés szonettje


Érző szívemnek szerető bugyrában

Kedves ismerősöknek képe dereng.

Kimondatlan kérdéseimnek száma

Súlytalanság állapotában lebeg.


Régi tetteim, mondásaim mára

Távolság-idő malmában őrlődnek.

Rám borult a feledés homálya

Sok szívből, elméből töröltek


Jött a keserű, reális valóság

Győz, hiú ábrándok, remények felett.

Az idő eltépte barátság láncát.


Fáj, hogy ily hamar elfelejtettetek.

Elengedés lassú bölcsője vár rám,

Kedves volt barátok, Isten veletek!

(2010-07-15)

 

 

Képzelt világ


Zöldellő pálmafák tövében,

gondolatok hangos csöndjében,

lábam a senki földjére lép.

Lázba hozom izzó tudatom,


emlékek seregét kutatom,

tovatűnik dolgos harminc év.

Hiába volt temérdek munka,

másnak jutott annak jutalma.


Testem, lelkem azt mondta – elég

Megpihenek álmok völgyében,

úszkálok reménynek vizében.


Szél hátán egy esély száll felém.

Képzelt világom álmos egén,

erős hitemtől gyúlt ki a fény.

(2010-07-07)

 


 

SZ, mint…

Játék az „SZ” betűs szavakkal

SZabadon szárnyal álmod s a képzelet

Ereidben jóság szándéka csörgedez

Rend és szigor irányítja számos léptedet

Elméd és szíved minden szépet felfedez

Tőled szükség, szomorúság biz elmehet

Egy szerelem életed vizén átevez

Tanuld meg, mily fontos dolog a SZERETET!


Más

Szabadon szárnyal szeretet szándéka

Szükséges szorgalomnak, szigornak szokása

Szellemes szavak szálljanak szüntelen

Szerelmed szenvedélyesen szeressen

Szíved színpadán szeretet szerepel

Százszorszép szőnyegén szépül szelíden

Szomjazó szemedre szerencse szálljon

Szabadság szele szilárdan szolgáljon

(2010-06-23)


A helyes út


Csalódások mázsás súlyát cipeled

Szívedben kínzó gyötrelem eseng

Megbillent bizalmad tartó oszlopa?


Vágyak búzaföldjén félelem dereng

Tévhitek fellegén árulás lebeg

Üresen cseng álmaid csarnoka?


Kétely fertőzte meg okos elmédet

Métely mérgezi ártatlan lelkedet

Talán elapadt szeretet forrása?


Világban zajlik a jó és rossz harca

Segít szárnyaló képzelet hatalma

Csábított sötét mélységnek barlangja

Magához vonzott szeretet fénykardja


Kőszikla vagy, nem árthat vihar, ármány

Bölcs vagy, erős hittől dől le sok bálvány

Békére lelsz és szilárd lesz bizalmad!


Csobogó patak vagy vágy alagútján

Óhajbibét viszel szíved uszályán

S tündökölni fog álmod valósága!


Forrás vagy, meghallod gondok sóhaját

Alázattal nyújts baráti parolát

S bontja szirmait szeretet virága!

(2010-06-19)

 

 

Az ősök üzenete


Széttárja zenélő szárnyait a szél,

zúgó hangján régmúlt időkről mesél.

Alvó gyermekek, aranyló fürtjein

holdsugár sétálgat puha léptein.


Csillagpor hull égitestek ösvényén,

simogat, ölel lelkednek mezsgyéjén.

Vitorlát bontanak ősök hajói,

szellemük hada változást reméli.


Villám ró aranybetűket az égre.

Szürke viharkabátjába bújt a nap,

megpihen, és végső harcra gyűjt erőt.


Álmok lávafolyama tör felszínre,

belül éget, csapást mér a tudatra:

- ébredj már ember, eljött a te időd!

(2010-06-13)

 


 

Tizennégy év Börnivel


Bolyhos szürke pamacs voltál,

papucsos lábaimon átbakáztál

Harisnyán a szem felszaladt,

mikor körmöd beleakadt.


- Érezted, szeretnek nagyon,

ruha nem maradt szárazon,

Mályvarózsás nyelvecskédtől

nedves lett sort, ing és kendő.


Szorgalmasan egerésztél,

kártevőktől megkíméltél.

Harciasságod emléke,

kurta farok, s fül betépve.


Bárki jött, ölébe ugrottál,

kellemesen doromboltál.

Bátorságod, szereteted,

bölccsé tette macska éned.


Játszótárs voltál gyerekeknek,

Figo cicát is megnevelted.

Beléd csípett Frenki papagáj,

mancsodtól repült át a szobán.


Veszélyes voltál a halakra is,

- vélted, akváriumban van a kincs.

Még Kormi kutyát is felpofoztad,

igaz, később csak messziről fújtad.


Túléltél minden állatot

Te voltál, ki velem lakott.

Fájó szívvel hagytalak ott,

mikor anyum befogadott.


Engem hősen elengedtél,

pedig már betegeskedtél.

Öregkorban, más faluban,

Te mégis megszoktál hamar.


Pár napja álmodtam felőled,

páromnak mondtam, baj van véled.

Tegnap anyum szól telefonban,

- Börni elment. – mondta sírósan.


Hűséges barátom voltál,

sokszor megvigasztaltál.

Szívemben őrzöm emléked,

nyugalom, béke lesz veled.

(2010-06-07)

 


Kolombusz nyomában

 

Híres tengerész, neve is vitatott.

Portugál, skót vagy spanyol föld szülötte,

Sok legenda és titok leng körötte.

Ma úgy vélik Itáliában lakott.

 

Zászlós hajója Santa Maria volt.

Habos hullámsír tornyosult fölötte,

mikor tatját éles zátony megdöfte.

Legénysége haza egy hajón jutott.

 

Megmutatta, hogyan áll meg a tojás.

Életét menti a holdfogyatkozás.

Ma miatta dohányzik Európa.

 

Új földrészt fedezett fel, s nem is tudta.

Azt se, hová tűnt sok indián kultúra.

Dicső hírnevét felhő árnyékolja.

(2010-05-11)

Kolombusz nyomában 2.

(2010-05-12)

 

Nyomodat

követtem

Florida

part-

jáig,

tizennyolc órát repültem

odáig. Hajóztam a Bahamák

irányába, - hogy hihetted, jutottál

Indiába? Te adtál nevet az indiá-

noknak, kik barátságosan, bátran

fogadtak. Bázisod lett hegyes His-

paniola, téged ünnepel egész Dél-

Amerika. Dohányt, csokit köszöni

Eu-

ró-

pa, a vérbaj biz elmaradhatott volna.

Gyarmatosítás indult az új földrészen,

bennszülött törzsek ki is haltak részben.

Származásodat még titkok övezik, örököd-

be számos ember törekszik. Vizsgálják DNS-

ed, nem tudni, hol nyughelyed, holtában is hábor-

gatják testedet. Május huszadikán ötszáznégy éve,

hogy lelked elköltözött más vidékre. Dicső tetteid, fel-

fe-

de-

zé-

sed, enyhítik hibáid s nagy tévedésed. Kétezer kilométer vezetés után, sétára csábított a

meleg délután. Barcelona egyik terén bámészkodtam, ameddig a komp indulására vártam.

Lábam egy hatalmas szobor elé vitt, felnézek, s szemembe Kolombusz tekint. Irányt mutat

egy hatalmas városban, talapzatáról figyel minduntalan. Ibiza jelképe lett egy alkotás,

körforgalomban áll a Kolombusz tojás. Sokáig mindennap elmentem mellette,

figyelmemet személyed felkeltette. - Bármerre is járok, utamba akadsz, miért

érzem azt, hogy feladatot adsz? Voltam indián előző életben, láttam pusztí-

tást bennszülött földeken. Hasonlítok rád, bár nem vagyok rokonod, meg-

éltem régen, mit tetted okozott. Értem már, miért volt hajómániám, várt

a tenger s az Atlanti-óceán. Sok lehetetlennek tűnt álmom teljesült,

lelkem több évszázados múlttal szembesült.

 

(Ez sajnos sehogy se fér ki, hogy kiadja a hajó formát)

A szemeidben

 

Szemeid topázos csillanásában

Tükröződik vágyam izzó szikrája

Szivárvány pupillák pulzálnak lázban

Feltárul lelkednek rejtett világa

Féltve őrzött titkok hűs csarnokában

Szirmot bont türelmünk nemes virága

Ki nem mondott szavak izzó zugában

Pókhálós csend kezdett néma dalába

Szemem sejtelmes pillantásaitól

Lángra kapnak epekedő hormonok

Tekinteted égő tűztáncaitól

Az ember szédül, szelleme imbolyog

Ezüstös hold simogatja arcomat

Ölelő szemed örökre fogva tart.

(2010-04-29)

HÁLÁS VAGYOK

(életem első verse)

 

A

nap

korong

meleg fénye

dimenziókon bolyong

le a kiéhezett, fáradt földre.

Szeretetét szétárasztja,

embertömeg,

nagyon

várja.

A

rohanó világ

változik, e kis közösség álmodik.

Azt álmodja, hogy az életük is átalakul,

miként a föld, a természet is újra kivirul.

Megszűnik a gyűlölet, a szeretet az úr,

a szívekben béke és nyugalom van,

és nem háború

dúl.

Szívemben

hála van,

átölelem

a világot!

Erdők zöldje

a tenger kékje,

felhők fehérsége,

hegyek barnasága

a napkorong sárgája

föld fekete mélysége,

gyümölcsök pirossága,

a világ és emberek szeretete

alkotja e szivárványvirágot.

(2010-02-14)


Merengő

 

Álmokból szőtt éber gondolatok

cikáznak lehunyt szemeim előtt.

Ébrednék, ám nem nagyon akarok,

pedig angyali nyíl is böködött.

 

Felnyitom szemem, elmém kitárom

Égi csatornán tágul világom.

 

Dimenziókon át hull rám a fény,

lelkem örvendezik, szívem repes,

midőn átjár az erő, és remény,

éber leszek és világszerelmes.

(2010-04-03)

 


A világ tetején

(2010-06-02)

A

világ

tetején

megállva

teremtő épp

Földünkre néz le.

Bíborköd függönyét

széthúzza, hogy kérésünk

lássa, megértse. Álmaid és vágyaid

fája ég felé nyújtózik merészen. Ágai közt

sóhajok  szállnak, meghallgatást, békét remélve.

Földnek, szívednek dobbanása felhők szárnyán repül

feléje, világ zajának robbanása izzó lávaként ér eléje. Milliók

szenvedő fájdalma,    sebes nyílként száguld szívébe.

Könnyei viharos patakja, felhők mögül zúdul a

Földre.  Karjait ölelőn kitárja,  hangja égi

szférák zenéje. Tisztul a föld, hallik

sodrása, rezgése gyorsul, mint

volt régen. Kinyílik türelem

virága, szeretet simo-

gat selymével.

Jön jobb vi-

lágnak re-

mény-

e

 

A világ tetején megállva

teremtő,  épp földünkre

néz le. Bíborköd függö-

nyét széthúzza,hogy ké-

résünk lássa, megértse.

Álmaid   és vágyai fája

ég felé nyújtózik meré-

Szen.Ágai közt sóhajok

szállnak, meghallgatást

remélve.  Földnek, szí-

vednek  dobbanása fel-

hők szárnyán  repül fe-

léje, világ zajának rob-

bannása,  izzó lávaként

ér eléje.Milliók szenve-

dő fájdalma sebes nyíl-

ként száguld szívébe. Könnyei viharos patakja felhők mögül

zúdul a földre. Karjait ölelőn kitárja, hangja égi szférák

zenéje. Tisztul a föld, hallik sodrása, rezgése,

gyorsul, mint volt régen. Kinyílik

türelem rózsája, jő

jobb világnak

remény-

e

Fiam születésnapjára

 

Türkizkék égpaplan alól

mosolygósan kél nap apó.

Aranyfátyol sugarai -

huszonhat év emlékei.

 

Eszembe jut, megszülettél.

Jó fiúvá cseperedtél.

Gyorsan eltelt gyerekkorod,

már férfiként telik sorod.

 

Szívem féltő dobbanása,

szeretetem őrző vágya,

haza repül tenger felett,

életen át ott lesz veled.

 

Érző lelkem nyugodtabb lett,

kedves párod ott lesz veled.

Ölelő karom kitárom (a távolságot sem bánom).

Légy nagyon boldog, kívánom!

(2010-05-27)


Szereted a fényt!

 

Arany fátyol köntöse

fáradt testedre simul,

bársonyos meleg ölel,

elmédben fényszikra gyúl.

Szereted a fényt!

 

Perzselve eljut szívedig,

töröl bút, bajt, sirámot.

Lelked ablakán kitekint

ölelni a világot.

Szereted a fényt!

 

Árnyéka hadakozik,

haragos véred lüktet.

Szívedben béke lakozik,

vad pulzálást beszüntet.

Szereted a fényt!

 

Sötétség alulmarad,

fényöv szorítja homlokát.

Félelmed is elszalad,

lásd szeretet csarnokát!

Gyere ki a fényre!

(2010-05-22)


Hallgass a szívedre!

 

Ha védőbástyáid romokban hevernek.

Bántás mérgezett nyila támad lelkednek.

Te mindig

hallgass a szívedre, és légy nagyon erős!

 

Ha igazságtalanság ér, tombol dühöd.

Egód megtorlásért kiált, harcra bököd.

Te mindig

hallgass a szívedre, és nyugodj meg hamar!

 

 

Ha megaláznak hazug, álnok hatalmak.

Csalódás vág eret, s meginog bizalmad.

Te mindig

hallgass a szívedre, és legyen meg hited!

 

Ha küzdelmed reménytelensége kísért.

Türelmed hervadt rózsája kutat vízért.

Te mindig

hallgass a szívedre, és soha ne add fel!

 

(2010-05-04)


Piros cipellők

(Játék a szavakkal)

 

Álmaim vágya

Tűzpiros cipellő

Vágyaim álma

Tüzes latinszerető

 

Cipellőm álma

Kicsi, szépen ívelt lábacska

Szeretőm vágya

Társa legyek lepedőcsatákba

 

Lábacskám vágya

Piros, ám kényelmes cipellő

Lepedőm álma

Szenvedélyes, hűséges szerető

 

Vágyaim álma

Teljesül mindenki kívánsága

Álmaim vágya

Jöjjön végre béke a világra

(2010-04-24)


A magányos daru dala

 

Kalóz vár tövében ácsorog árván,

mozdulatlan arcán napfénye rebben.

Néma a gémje, a „macska” sem jár már,

e szende monstrum munkára vár csendben.

 

Béna karjai közt szél járja táncát,

- volt, hogy ő is pörgött, sok súlyt felemelt.

Ám számos társával magára hagyták,

- krízis van itt is, semmit nem tehet.

 

Acélmadár sziluettje az égen,

repülő társak felé sóhajt halkan,

válaszul szürke szárny enyhén meglebben.

 

Ölelő karja párbajt vív a nappal.

Emberekre kacsingat lent a mélyben,

- gyertek már, üzeni néma hanggal!

(2010-04-23)


Pató Pál úr országa

 

Ha jogsid, vagy más iratod lejárt már

nyugalom kell ehhez minden ügyfélnek,

majd egy év is eltelik, s postázzák tán,

tienen tiempo – mondják, ráérnek.

 

Egy stégen két sirály ácsorog árván,

telefonom villan, melléjük érek,

a mozgást nem félik, csak néznek kábán,

szél zúgja fülembe: - ők is ráérnek.

 

Nyolcvanévesek sétálnak a parton,

Arcuk fiatal, kezük sem remeg még.

Nem tudják mi a stressz és az izgalom

 

Nyugalom a jelszavuk már réges-rég.

Pató Pál úr tudta, bár nem volt spanyol,

Igaz nagyon: - „Ej, ráérünk arra még!”

(2010-04-20)


Tavasz Ibizán, a „Buli szigeten”

 

Pálmák levelein

táncát ropja a szél,

tenger hullámain

keringőt jár a fény.

 

Fodrozódnak tengernek habjai,

hívogatnak sellőknek karjai,

- csábítanak szirének hangjai!

 

Magányos vitorla

ásít a part mellett,

sirályok vijjognak,

érzik a meleget.

 

Nap lehel csókot emberek arcára,

kik lengében mennek az utcákra,

- s azt nézik, mennyi a cucc ára!

 

Tele a narancsfa,

ízletes gyümölccsel.

Mandulafák sora

virágzik ezrével.

 

Szállingóznak angolok, arabok,

kevesebb a spanyol szó, mit hallok,

- nem baj, majd három nyelven tanulok!

 

Felébredt a sziget,

vége van a télnek,

várja a singliket,

- itt a buli, gyertek!

2010. március

Elbizonytalanodás

Röppenő tükörcsillámok

szikráznak esdő tekintetemre,

zengő kérdőjel sirámok

akkordoznak néma kérdésemre.

 

Szürkéskék vízfátyol alatt

arany villámkéz hasított éket.

Lelkem még gondtalan szaladt,

míg fájó szívem száz sebből vérzett.

2010-03-13

Lopakodó éji lepel

 

hold vékony sarlójába kapaszkodik

éjszakának selymes ében sötétje

emberek éber-álomban figyelik

néma ajkukon kábulat pecsétje

 

vajon mit hoz majd az éjszaka

álomittas csendet nyugalmat

mámoros őrjítő vágyakat

zaklató bódító álmokat


táncoló égitestek színpadán

megkapod válaszodat hamarján

 

csillagokból szőtt éji lepel

lopakodik ég-tengeren át

palástján holdanyó szerepel

szeszélyesen játszva játékát


csókokat lehel az alvók arcára

odakoppint álmatlanok orrára

simogatása nyugalomba ringat

világ nappalig békésen aludhat

(2010-03-19)

Felborult a világ rendje 2.

2010-03-08

 

Egy éve még mezítláb sétáltam a Playa de Bossán,

ma meg dideregve mentem végig a kihalt Bahián.

Múlt héten még rövid ujjúban járt a turista had,

mára vastag kabát, sál, sapka biz rajtuk marad.

Mellettem lassan baktatott egy üres fehér taxi,

átfagyott sofőr vacog benn meleg sapkában.

Ajkaim hangos némaságával kiáltom neki,

mi van haver, nincs fűtés a Mazdában?

Megbolondult itt is az időjárás?

Ibiza nem érti, mitől lett más?

Talán én hoztam ide

magammal a telet?

Magyarország

teljesen

el nem

engedett!

Éjjel álomké-

pek százai peregnek

alvó szemeim előtt. Fal-

vakban, munkahelyen járok-

- kelek, és sok ismerős köszönt.

Felidézik a régi munkákat, tetteket,

fájdalmas emlékek, remegek már belül.

Bár nincs honvágyam, közel érzem őket,

ragaszkodásom nem rendül, nem is gyengül.

Felgyorsult az idő kereke, sok minden vár rám,

hogy mire lesz majd e .. lég bárcsak tudhatnám.

A világban bárhol is él…nék, magyar maradnék,

Teszem itt a dolgomat.….tedd te is, magyar nép!

..

Bí-

bor

bár-

sony-

ban fürdik

az ég alja, a Napon

csúnya fekete felleg paplanja.

Vitorlámat bontom, felkavar a hideg szél,

nem nyugszom, míg a Nap életre nem kél!

Felborult a világ rendje, semmi sem a megszokott rend szerint működik,

Rohannak a napok, az idő porlepte múlt-jövő nyúlványa már fésülködik.

Mint homokórából kifutó homok, az idő végtelen, ám megátalkodott, konok.

Együtt rezgünk majd, ha a Nap északon kél, s a föld tengelye más irányba forog.

(Sajnos ez se fér ki...)


Fa vagyok

2010-03-02

 

Fa vagyok.

Egyedül állok ég és

föld között, Nap égető melege

érlelt, eső öntözött. Ellenállok

tűznek, jégnek, víznek, fagynak,

ki vagyok téve elemek harcának.

Gyökereim földbe, karjaim égfe-

lé nyúlnak, hídja vagyok fentnek

és lentnek,  közvetítője két misz-

tikus világnak. Lombjaim között,

ágaimon táncot jár az éltető égi

fény, üzenete van, életed

fontos része:

hit, szeretet,

remény. Szá-

ram a szenthá-

romság közepe,

fény és árnyék,

és minden kettős

gyakorta jár ide.

Gyökereim a földbe

fúrnak, hogy éltető

erőt onnan kapjak.

--------------------------------------------------

Földanya

ereje fel-

jut az

egek-

be.

U-

ni-

ver-

zum e-

reje le-

száll a Földre.

 

Világ tengelye

Isteneknek lakhelye

Jó-rossz mérlege.

Felborult a világ rendje

 

Már a szellemek sem alszanak,

éjfél helyett délben zargatnak.

Szárítót elhagyó edények,

konyha kövén cseverésznek.

 

Lepattant itt-ott a zománc,

Csengő-bongó fémes tánc.

 

Szélcsendes lakásban ajtó lengedez,

hangos csattanással füleket repeszt.

Álomfogót valami enyhén himbálja,

szemben vele a tükör is megkívánja.

 

S ha még ez sem lenne elég mára,

füst és kölni illat maradt utána.

2010-02-25

Minden rendben van

 

Sötét árnyék vetült a lelkemre,

midőn a hold is el volt temetve.

Apró csillagok röpködtek a sötétben,

mint apró fények hányatott életemben.

 

Az égből nap melege szállt felém,

biztató üzenetét megértettem én.

Aranyvízesésként hullt alá a fény,

szívemen lyukat ütött a remény.

 

Várt rám, noszogatott a célom és a vágy,

akár éjszakai álmok előtt a kényelmes ágy.

Évtizedekig dúlt bennem ész-ösztön tánc,

jutalma lett békés értelem-érzelem nász.

 

Természet tombol bőszen a szabadban,

Érzem viharos erőmet én is magamban.

Örömömet lelem hálás életfeladatomban,

világomban most már minden rendben van!

2010-02-23

Érints meg!

 

Ne félj!

Érints meg

kedvesem!

Ölelj meg

MÉG!

Hajnali szellő vagy, lágyan ringató,

simogatod arcomat, édesen izgató.

Nyakam hajlatában megpihen a szád,

gerincemen kéjes borzongás suhan át.

Ölelésed mámorában

elvész már a tudatom,

utolsó szikrája sikítja:

hol vagy önuralom!

Ujjaid körbefutnak

tűzben égő testemen,

mint puha paplan,

beborít a szerelem!

Plusz egy haiku

 

Érintés

 

Ujjad nyomában,

érzékek viharában,

a vágy tüze gyúl.

2010-02-18


Pillanatnyi mélabú - rímgyakorlat

 

Könnyeim vékony fátyolán át

gondolkodtam, mi az mi bánt?

A csillogó apró cseppeket felitattam,

minden rendben van, - mondtam magamban.

 

A tenger felett piszkos kék a horizont,

meddig az ég, meddig tenger – bizony nem tudom.

Hat kilométer gyalog, esőben végig a Bahián,

nem süt ki nap, hiába rimánkodám.

 

Megtanultam közben tizenöt spanyol szót,

s feladtam a kihagyhatatlan spanyol lottót.

Búcsút intek, pillanatnyi mélabú,

megfogadtam, nem leszek ma szomorú!

2010-02-15








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!